MTI

Oxfordi tudósok új elmélettel álltak elő a Föld keletkezéséről

Új elmélettel álltak elő oxfordi tudósok a Föld keletkezéséről: egy Merkúr-szerű égitest csapódhatott be a fiatal Földbe, és ez adta bolygónk magjának a mágneses mező létrehozásához szükséges radioaktív elemeket.

A Nature tudományos folyóirat csütörtökön megjelent számában közzétett tanulmány szerint ez az összeütközés megmagyarázhatja a földmag bizonyos elemeinek mennyiségét, és megoldást kínálna a Föld mágneses mezejének rejtélyére. A tudósok szerint a Föld nagyjából egy időben formálódott a Nappal és a Naprendszer többi égitestével mintegy 4,6 milliárd évvel ezelőtt egy óriás gáz- és porfelhőből. A Föld és más sziklás bolygók kisebb, aszteroida méretű égitestekből egyesültek, amelyek összenőttek még nagyobb égitestekké. A Földbe csapódó meteorokról azt tartják, hogy a bolygó építőkövei, de a Föld magja és köpenye nagyobb arányban tartalmaz olyan elemeket, mint a szamárium és a neodímium, mint a legtöbb meteorit.

Oxfordi tudósok új kísérletei azt sugallják, hogy a korai Föld gyarapodása egy kénben gazdag Merkúr-szerű égitesttel megmagyarázhatná ezt az anomáliát. Ez a kutatás segíthet megoldani azt a rejtélyt is, hogy a Föld mágneses mezeje miért létezik több milliárd éve. A szakemberek anyagmintákkal folytattak kísérleteket a Föld kialakulását utánzó feltételek közepette, azaz 1400-1640 Celsius-fok között és 1,5 gigapascal nyomás alatt. (Egy gigapascal majdnem tízszer nagyobb, mint az óceánok legmélyebb pontján, a mintegy 11 ezer méteres Mariana-árok mélyén mért nyomás.)

Az anyagminták tartalmaztak szamáriumot, neodímiumot és urániumot. Ezek az elemek kémiailag vonzódnak a szilikát kőzetekhez, amelyek a Föld magjának és köpenyének nagy részét alkotják. Általában nem oldódnak vasszulfátban, amely a Föld külső magjának egy jelentős hányadát adja. Bernard Wood és Anke Wohlers kutatók azt találták, hogy ha a korai Föld magába olvasztott egy Merkúr-szerű sziklás égitestet, amelynek magas a kéntartalma, akkor a szamárium és a neodímium jobban feloldódik a vasszulfátban. Ezért a szamárium és a neodímium nagyobb valószínűséggel süllyedt le a földmaghoz.

A szamárium a neodímiumnál jobban vonzódik a szilikát kőzetekhez. Emiatt a szamárium kevésbé süllyed le, ami megmagyarázhatja azt, miért nagyobb ezen elem aránya mint a neodímiumé a földmagban és a köpenyben. A korábbi kutatások szerint a Földnek legalább 3,5 milliárd éve van mágneses mezeje. Ez a mágneses mező a mag olvadéka áramlásának eredménye, de azt nem tudni bizonyosan, miként volt képes olvadni a földmag ilyen hosszú ideig. Az új kísérletek felfedték, hogy ha a korai Föld egy kénben gazdag Merkúr-szerű égitesttel egyesült, az uránium jobban felolvadhatott a vasszulfátban. Ez segíthette az urániumot a földmag felé süllyedni. Az uránium egy olyan radioaktív elem, amely hőt termel, ez tartja fenn a földmag olvadását.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Irasidus #2
    Kisérletileg ellenőrizted már a graviton létezést? Vagy csak másoktól kéred ezt számon, de magadon nem? Ezt kettős mércének hívják, vagy skizofréniának súlyos esetben...

    U.i.: a csillagokban lévő nyomás nagyságredekkel nagyobb mint a Föld belsejében, és az összehúzódás adta energia gyújtja be csillagokat, nem az urán.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.05.17. 15:38:09
  • Astrojan #1
    A földmag a gravitációs sugárzás elnyelésétől melegszik. Lehet ott némi urán vagy más radioaktív elemek, de az általános hevítő a graviton energiarészecske elnyelése.

    Ugyanis a döntően hidrogénből álló csillagok is felmelegednek a hideg hidrogéngázból való keletkezésük során. Az első generációs csillagok nem tartalmazhattak uránt, mert csak hidrogénből álltak, némi hélium és lítium szennyeződéssel.