Berta Sándor
Licencdíjak miatt drágulhatnak a 4K-videók
Egy új csoport felbukkanása miatt bonyolódhat a helyzet a 4K-felvételek területén.
A HEVC Advance csoport felajánlotta a tagjai tulajdonában lévő szabadalmak licencelhetőségét, ezzel pedig alaposan felkavarta az állóvizet, ugyanis a piac szereplői és az elemzők egyaránt abból indultak ki, hogy a HEVC tömörítésű 4K-videók esetében az MPEG LA az egyetlen licencadó szervezet. A Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) tagjai 2013-ban állapodtak meg a H.265, más néven High Efficiency Video Coding (HEVC) videokodek elfogadásáról. A fő különbség a H.264-hez képest, hogy a felvételek internetes továbbításakor ilyenkor feleakkora sávszélességre van szükség, ugyanis az új kodek erősebben tömörít, mint a H.264, így jelentős mértékben lecsökkenthető a videók mérete.
A helyzet azért változhat, mert az MPEG LA korábban lemondott a HEVC-alapú streamingek licencdíjairól. Jan Ozer, a Streaming Learning Center munkatársa közölte, hogy nem tudja elképzelni, hogy az új csoport felbukkanása ne hatna ki a licencdíjakra, annak ellenére, hogy a HEVC Advance még nem hozta nyilvánosságra a licencfeltételeit. Amennyiben ez megtörténik, akkor ez a lépés az új kodek bevezetésével kapcsolatos terveket akár több hónappal is visszavetheti.
Dan Rayburn, a Frost & Sullivan elemzője kiemelte, hogy az új szereplő megjelenése komoly zavart okozhat a piacon. Az MPEG LA 27 szabadalomtulajdonos leírásait egyesíti, a HEVC Advance azonban a szétküldött sajtóanyagával számos tartalomtulajdonost elriasztott. Az utóbbiak közül többen is azt mondták neki, hogy mindez árt az üzletnek. A HEVC Advance viszont arra hivatkozik, hogy felgyorsítaná és egyszerűsítené a jelenlegi folyamatot, ráadásul számos szabadalomtulajdonos nem tagja az MPEG LA szervezetnek. A HEVC Advance csomagja tartalmazni fogja a Dolby, a General Electric, a Mitsubishi Electric, a Philips és a Technicolor szabadalmait.
A bejelentés azért is okozott zavart, mert arra röviddel az amerikai televíziós ágazat éves konferenciája előtt került sor. A vitából végül könnyen a Google profitálhat, amely már 2013-ban bejelentette a VP9-es nyílt tömörítési szabványt. Ez többek között a YouTube esetében is működik, ha a használt böngésző támogatja a VP9 alkalmazását.
A HEVC Advance csoport felajánlotta a tagjai tulajdonában lévő szabadalmak licencelhetőségét, ezzel pedig alaposan felkavarta az állóvizet, ugyanis a piac szereplői és az elemzők egyaránt abból indultak ki, hogy a HEVC tömörítésű 4K-videók esetében az MPEG LA az egyetlen licencadó szervezet. A Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) tagjai 2013-ban állapodtak meg a H.265, más néven High Efficiency Video Coding (HEVC) videokodek elfogadásáról. A fő különbség a H.264-hez képest, hogy a felvételek internetes továbbításakor ilyenkor feleakkora sávszélességre van szükség, ugyanis az új kodek erősebben tömörít, mint a H.264, így jelentős mértékben lecsökkenthető a videók mérete.
A helyzet azért változhat, mert az MPEG LA korábban lemondott a HEVC-alapú streamingek licencdíjairól. Jan Ozer, a Streaming Learning Center munkatársa közölte, hogy nem tudja elképzelni, hogy az új csoport felbukkanása ne hatna ki a licencdíjakra, annak ellenére, hogy a HEVC Advance még nem hozta nyilvánosságra a licencfeltételeit. Amennyiben ez megtörténik, akkor ez a lépés az új kodek bevezetésével kapcsolatos terveket akár több hónappal is visszavetheti.
Dan Rayburn, a Frost & Sullivan elemzője kiemelte, hogy az új szereplő megjelenése komoly zavart okozhat a piacon. Az MPEG LA 27 szabadalomtulajdonos leírásait egyesíti, a HEVC Advance azonban a szétküldött sajtóanyagával számos tartalomtulajdonost elriasztott. Az utóbbiak közül többen is azt mondták neki, hogy mindez árt az üzletnek. A HEVC Advance viszont arra hivatkozik, hogy felgyorsítaná és egyszerűsítené a jelenlegi folyamatot, ráadásul számos szabadalomtulajdonos nem tagja az MPEG LA szervezetnek. A HEVC Advance csomagja tartalmazni fogja a Dolby, a General Electric, a Mitsubishi Electric, a Philips és a Technicolor szabadalmait.
A bejelentés azért is okozott zavart, mert arra röviddel az amerikai televíziós ágazat éves konferenciája előtt került sor. A vitából végül könnyen a Google profitálhat, amely már 2013-ban bejelentette a VP9-es nyílt tömörítési szabványt. Ez többek között a YouTube esetében is működik, ha a használt böngésző támogatja a VP9 alkalmazását.