Berta Sándor

Kell-e félnünk a digitalizálás követ­kezményeitől?

Sokan szerint a digitalizálás több millió munkahely elvesztését okozza majd, de mindenki felhívja a figyelmet az általa teremtett új állásokra is. A DHL igyekszik profitálni az online kereskedelem erősödéséből.

Erik Brynjolfsson és Andrew McAfee amerikai szakemberek úgy vélték, hogy a digitalizálás munkahelyekbe fog kerülni, méghozzá sokba. Képzett és kevésbé képzett emberek veszíthetik majd el a munkahelyüket. A bejelentés nagy riadalmat keltett az amerikai cégeknél, mivel eleve évek óta a magas munkanélküliség és erre még jött az előrejelzés, hogy ők lesznek a felelősek a jövőbeli leépítésekért.

Brynjolfsson és McAfee szerint a számítógépek egyre okosabbak és egyre több feladat elvégzését vehetik át az emberektől, ráadásul a fejlesztés is egyre gyorsabb. A digitalizálás valódi következményei azonban csak ezután válnak igazán láthatóvá. A házak takarítását például aligha fogják átvenni a robotok, de az adótanácsadás vagy a nyomtatványok kitöltése már most is szoftverrel történik. A tézisre sokan felfigyeltek, például Joe Schoendorf, aki 20 éve finanszíroz és ad tanácsokat fiatal internetes vállalkozásoknak. Példája szerint a mai világban már úgy juthat bárki készpénzhez, hogy egyetlen banki dolgozónak sem kell egy hajszálat keresztbe tennie.

Günther Oettinger, az Európai Unió digitális területért és társadalomért felelős biztosa elismeri ugyan, hogy a munkahelyek fele el fog veszni, de a másik oldalon ugyanannyi új munkahely jön majd létre. Mindez azt jelenti, hogy a társadalomnak muszáj lesz alkalmazkodnia az új körülményekhez, de ez közel sem lesz egyszerű. A szakértők többsége szerint nem kell félnünk a robotoktól, de az alkalmazásuk komolyan megváltoztathatja az életünket. Nicholas Carr amerikai bestselleríró úgy véli, hogy a jól megfizetett állásokat a jövőben egyre gyakrabban gépek fogják betölteni, a hatékonyság hajszolása pedig tönkreteheti az emberi képességeket. A számítógépek ráadásul felerősítik a társadalmi egyenlőtlenségeket.


Egyetlen munkagép több száz ároktakarító közmunkás alkalmazását teszi értelmetlenné

Miközben felmerült, hogy a digitalizálás és a számítógépek elveszik a munkahelyeket, a csomagszállításban több ezer ember találhat munkát. A DHL bejelentette, hogy a következő években több ezer új munkahelyet létesít Németországban: 2020-ig 10 000, míg 2025-ig 20 000 új státusz jöhet létre. Ennek oka elsősorban az, hogy töretlenül nő az online rendelések száma és emiatt szükség van a csomagszállítás erősítésére. A társaság DHL Delivery GmbH név alatt alapított új leányvállalatot, amely már a következő hetekben elkezdi felvenni az új dolgozókat. A felvétel során előnyt élveznek majd a Német Posta azon alkalmazottai, akiknek éppen lejárna a munkaszerződése. Az új szerződések határozatlan idejűek lesznek.

Az új cégeknél a foglalkoztatás a szállítmányozási és logisztikai ágazatban regionálisan hatályos feltételek mellett történik majd. A feltételekről korábban már megállapodtak a szakmai szervezetek a Ver.di nevű szakszervezettel, egyúttal az is eldőlt, hogy a Német Postánál meglévő munkaszerződések változatlanok maradnak. Az első csomagszállító kirendeltségeket Rostock, Berlin, Hamburg, Bréma, Frankfurt am Main, Wiesbaden, Nürnberg és Karlsruhe régiókban hozzák létre.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Szefmester #8
    Automatizáljanak csak... a gond ott van, hogy ha nem lesz melós aki nem kap fizetést, nem fogja tudni megvenni a cuccokat. Ezt kellene megérteniük a vezetőknek és a gyártulajoknak. Erre kellene találni megoldást. Mondhatni a fogyasztói társadalom vége felé robogunk, mert hosszú távon -szerintem- tarthatatlan a mostani megoldás.
  • Tetsuo #7
    Tökmindegy. Az egész rossz alapokon van. A materializmus, a kapitalizmus, a demokrácia, a liberalizmus és egyéb lázálmok kergetése ill. a háttérben működő maffia az összeomlás felé tereli az egész hóbelebancot... globálisan.
  • fonak #6
    Elvileg a gazdag társadalmak el tudnák tartani a "használhatatlan" réteget, akkor is, ha a lakosságnak csak 20%-a dolgozik. Csak az erkölcsi oldala elég necces, mert ugye "aki nem dolgozik, ne is egyék". Ráadásul a dologtalan tömegek bűnözésre, lázadásra hajlamosak akkor is, ha a minimális életszínvonalat biztosítja nekik az állam segélyekkel (vagy esetleg a jövőben egy garantált mindenkinek járó "alapjövedelemmel"). Jó példa erre a pár évvel ezelőtti londoni zavargások, amikor kifosztották az üzleteket lapostévékért meg márkás ruhákért.
  • Glutamin #5
    Ez nem utópisztikus gondolat, hanem részben a jelen. Nyugat-Európában már most is sokan segélyen fekszenek otthon. Az alja munkára meg ott vannak a keleti bevándorlók. Egy 80-90-es iq-jú emberre lassan semmilyen munkát nem lehet gazdaságosan rábízni. Márpedig sok ilyen ember van.
  • lekvaroskex #4
    Erre valami olyasmi megoldást képzelek el, hogy a munkások bérén megspórolt összeg egy része nyilván a plusz robotok karbantartása miatt jelentkezett többletköltséget fedezné, egy részét az üzem valamilyen adóként fizeti be amiből az állam egyfajta segélyt oszt a leépített munkásoknak (később valamiféle alapjövedelem is lehet belőle ahogy csökkennek a dolgozó emberek), a maradék meg a profitot fogja gyarapítani.

    Persze ez egy elég utópisztikus gondolat, de ha így megy, nem lesz olyan sok utcán kéregető munkanélküli.
  • Glutamin #3
    A folyamat már Magyarországon is erősen érezhető. Egyre kínkeservesebben találnak maguknak munkát az alacsonyabb végzettségű emberek.Ráadásul a nem gépesíthető munkák sem feltétlenül jobbak a korábban megszűnteknél. Pl ügyfélszolgálatos, ahol a munkaidő felében minősíthetetlen ügyfelekkel kell foglalkozni stb. Sokan nem örülnek ennek a szép új jövőnek majd.
  • BCs design #2
    nagyon sok gyár sokkal kevésbé van gépesítve mint amennyire lehetne a mostani technológiai szerint, szóval eléggé félelmetes hogy mennyi munkahely megszűnhet ha komolyan gépesítenek egy-egy területen
  • BCs design #1
    ha minden országban ugyanaz a születés szabályozás törvény lenne, akkor a technológiai fejlődés miatt megszűnő több 100 millió munkahely nem okozna semmilyen problémát