Gyurkity Péter

Megoldható az oxigén előállítása a Marson 

Egyetemisták ígérnek egyszerű megoldást a problémára, amely az első űrhajósoknak segíthet.

Még 2012-ben hirdette meg egy holland cég a Mars One projekt elindulását, amelynek célja az égi szomszédunkon való landolás, illetve hosszabb távon az első emberi kolónia megalapítása. Bár még évekre vagyunk az első fellövéstől, az emberi résztvevőkkel lezajló küldetés pedig ettől is távolabb van, a levegő előállítására alkalmas eszközök közül most fogják kiválasztani a legmegfelelőbbnek tűnőt.

A nemzetközi versenyen indulók egyike a Helena Payload, amely az azt kifejlesztő ausztrál egyetemisták szerint egy rendkívül egyszerű megoldást kínál a problémára. A hallgatók egy 30 x 20 x 10 cm-es szerkezettel álltak elő, amely a marsi talajból kinyert vizet használná fel (azt ugyebár tudjuk, hogy a Marson valóban megtalálható a víz, éspedig nem kizárólag fagyott állapotban), ebből elektrolízis révén állítana elő oxigént, amit később az ott landoló űrhajósok lélegezhetnének be, mint az első marsi létfenntartó rendszer produktumát. A biztonság kedvéért az oxigén érzékelésére alkalmas szenzorral látják el a fejlesztést, ezzel mérik majd annak hatásfokát és megbízhatóságát, mielőtt emberi életeket bíznának rá.


A mellékelt elektronika természetesen ellenáll majd a marsi környezetre jellemző sugárzásnak, itt a redundancia is nagy szerepet kap, a Földre visszaküldött adatokból pedig az is időben kiderül, hogy mennyi elektromos áramra volt szükség a folyamat fenntartásához – ezt az áramot egyébként napelemek biztosítanák. Az előállított gázokat a szabadba engedik, mivel az elsődleges cél a koncepció, az elektrolízisre épülő folyamat gyakorlati hasznának visszaigazolása, de itt egyébként már felmerült az előállított hidrogén üzemanyagcellákban történő felhasználása. A szerkezetben helyet kap még egy időkapszula is, amely a közösségi média felhasználóinak művészeti alkotásait tartalmazza majd.

A Mars One 2018-ban indítaná útnak az első, még ember nélküli küldetést, ezt követné 2025-ben az űrhajósok landolása – ehhez azonban még rengeteg akadályon kell túllépnünk.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • xyl #27
    Na jó, hát akkor vegyük sorra: A légzéshez szükség van O2-re és valamilyen semleges gázra. (Jellemzően N2, de pl. a búvárok He-ot is használnak.) Erre a célra sajnos a CO2 nem jó. Az O2 fogy, az N2-t is pótolni kell, A CO2 meg gyűlik. Jól működő üvegháznál csak a N2 pótlása érdekes. A CO2-ből lézerrel is lehet O2-t csinálni, lásd: http://phys.org/news/2014-10-oxygen-molecules-carbon-dioxide.html
    A víz elektrolízise a másik út. Az egészben az a kérdés, hogy mennyi energiánk van, és energetikailag mi a hatékonyabb. Napelemmel kevés az energia, hacsak nagy területet nem borítunk be napelemmel. Nukleáris energia jó lenne (nem atomerőmű, hanem radioizotópos termoelektromos generátor, használtak /használnak is ilyeneket, de ha mondjuk a hordozórakéta a pályára állás közben felrobban akkor szennyez. Szóval, az egészben olyan kérdések vannak, hogy melyik a legolcsóbb, még éppen elfogadható biztonságú megoldás és ezt ki mondja meg. Azonkívül pedig: Hosszú elékészület, kis lépések, nagyobb biztonság, vagy pedig durr bele, hátha sikerül - de mi van, ha mégse.
  • Marteen21 #26
    Nem értem egyesek miért hiszik azt, hogy a nasa polcán ott csücsül egy hyper-ultra-sonic-worm-hole-drive amit csak azért nem alkottak még mert a mocskos hadipar elvitte a pénzt.

    A cikkről meg, most mi is történt néhány egyetemista feltalálta az elektrolízist(~1800 körült írunk)?
  • Archenemy #25
    Értem, tehát ha nevetséges elképzelésnek tartom azt, hogy "miért nem építenek inkább féregjárathajtóművet", akkor kizárólag a fegyvergyártást és a multikat támogathatom.
    Van is erre pont egy jó link:
    http://a.te.ervelesi.hibad.hu/hamis-dilemma
  • ostoros #24
    Kár volt szerkeszteni ezt a hozzászólást. Nem sikerült.
  • wraithLord #23
    A kórokozó mikrobák között elég sok az olyan, ami nem kórokozásra specializálódott, hanem egyszerűen pl. a "védekezőrendszerei" miatt okoz problémákat a szervezetnek, amibe bekerül. Szóval ez nem annyira evidens.
    Más kérdés, hogy egy idegen bolygón kifejlődött élet mennyire tud hatni a földi életre...
    Ha lennének is szunnyadó, vírusként működő ágensek a Marson, annak a valószínűsége, hogy képes megfertőzni egy embert, lényegesen erősebben közelít a nullához, minthogy egy marsi mikroba képes "valamit kezdeni" az emberrel.

    Persze, ha a földi és a marsi élet (ha egyáltalán van) rokonok, akkor mikrobák esetében a valószínűség jelentősen nő, a vírusok esetében pedig kb. ugyanolyan kicsi marad.
  • who am I 7 #22
    igen persze, sokkal jobb a marson bohóckodni, meg a közel kelettel (usa) meg mindenkivel háborúban állni, fegyverre költeni miden pénzt az űrtechnika helyett..totális baromság rá költeni, majd gábriel angyal ugye, addig meg menjen minden lé a háborúkba meg a multiknak olajba. gyönyörűen tükrözi, a mai egyerű ember egyszerű hozzáállását
    Utoljára szerkesztette: who am I 7, 2014.12.19. 14:38:16
  • Archenemy #21
    Eleve nincs semmi élet a Marson, tök steril az egész jelenlegi tudásunk szerint.

    De mivel nagyobb élőlények pláne nincsenek, az ezek megfertőzésére specializálódott mikrobák sem léteznek. Hol élnének ezek, mikor épp nem jár arra űrhajós?
  • Omega #20
    Ez egy elég rossz ötlet. Idegen vírusokat és mikrobákat vihetnek be a szervezetükbe az űrhajósok, ha pedig visszatérnek a Földre megfertőzhetnek vele másokat is. Ez a kockázat a Holdra szállásnál is felmerült, ahol pedig soha nem volt élet, a Marson viszont könnyen elképzelhető.
  • ostoros #19
    http://bookline.hu/product/home!execute.action;jsessionid=JoEBc73EYJ5fhMouOtsrwg**.Node4?_v=Kim_Stanley_Robinson_Voros_mars_I_II&id=2100763409&type=10
    http://www.beholder.hu/?m=bolt&cikk=311
    Csak cukkolás kedvéért :D
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2014.12.19. 01:37:48
  • kvp #18
    Szendioxidbol nagyon konnyu oxigent es szenmonoxidot vagy elemi szenet eloallitani, csak aram kell hozza. Egyszerubb lenne a Marson mint vizet bontani es a szenmonoxid (varosi gaz) sokkal konnyebben tarolhato es jo uzemanyagnak is. Ez igy elsore inkabb egy muveszi project ami megprobalnak valahogy eladni.

    A Mars terraformalasarol annyit, hogy a kanyonok oldalfalaba epitheto lenne par bazis, majd a kissebbeket lefedve foldi nyomasu uveghazak. Vegul az egesz bolygo egy nagy varos lehetne. (scifi kefveloknek lasd: Coruscant) A jo benne, hogy nem kell hozza szo szerint terraformalni...