Balázs Richárd

A Szaturnusznak köszönhető az élhető Föld

A Föld kellemes hőmérséklete nagy valószínűséggel a Szaturnusz kedvező viselkedésének köszönhető. Ha a gyűrűs óriásbolygó pályája egy kicsit eltérne, a Föld pályája annyira megnyúlna, mint egy üstökösé.

Naprendszerünk egy rendezett bolygórendszer, a bolygók pályái köralakúak és jellemzően azonos síkon helyezkednek el, ellentétben az exobolygók többségének rendkívül excentrikus pályáival. Elke Pilat-Lohingert, a Bécsi Egyetem kutatóját régóta foglalkoztatja az az elgondolás, miszerint a Naprendszer két nehézsúlyúja, a Jupiter és a Szaturnusz egyesített hatása alakíthatta ki a bolygók pályáit. Számítógépes modellekkel tanulmányozta, hogyan befolyásolja a Földet a két gázóriás pályájának változása.

A Föld pályája annyira tökéletes, hogy a Naptól való távolság az egyéves keringési periódus alatt 147 és 152 millió kilométer között mozog, mindössze 2 százalékkal térve el az átlagtól. Amennyiben a Szaturnusz pályája 10 százalékkal közelebb lenne a Naphoz, az olyan rezonanciákat keltene, ami tönkretenné ezt az idillt, egy időszakos vonzást kifejtve több tízmillió kilométerrel nyújtva meg a Föld pályáját. Ennek hatására szülőbolygónk az év egy részét a lakható zónán kívül töltené, ahol a hőmérséklet már nem elégséges a víz folyékonyan tartásához.

Hasonló lenne az eredmény, ha megdőlne a Szaturnusz pályája. Egy egyszerű modell szerint, ami nem veszi számításba a másik két belső bolygót, minél nagyobb a dőlésszög, annál nagyobb a pálya nyúlásának mértéke. A Vénusszal és a Marssal kiegészítve a modellt, mindhárom bolygó pályája stabilizálódik, azonban mindezek ellenére a Szaturnusz dőlésével nő az elnyújtottság. Pilat-Lohinger eredményei szerint egy 20 fokos dőlés közelebb vinné a belső bolygókat a Naphoz a Vénusz jelenlegi pozíciójánál.

Hagyjuk azonban a szimulációkat. Idővel minden bolygó keringési pályája változik. Amennyiben ez a pálya már eleve erősen elnyújtott, ezek az ingadozások lehetővé teszik, hogy a bolygót foglyul ejtse a Nap gravitációja. Egy 20 fokos dőlés a Szaturnusz pályájában kilökheti a Marsot, míg a Földhöz 30 fokos dőlés szükséges.

Rory Barnes, a Seattle-i Washington Egyetem szakértője elismeréssel nyilatkozott Pilat-Lohinger eredményeiről, hozzátéve, hogy az életre kivetített vonatkozások nem egyértelműek. Mindössze két Naprendszeren kívüli bolygó pályájának dőlésszögét ismerjük, ezek mindketten az Üpszilon Andromedea csillag körül keringenek, pályáik dőlése 30 fokos a csillag egyenlítőjéhez viszonyítva. "Egy bizonyos ponton egy bolygó excentrikussága befolyásolja az élet támogatásának lehetőségét, azonban nehéz megmondani, hol húzódik ez a határ" - mondta Barnes. Egy Föld és Merkúr között keringő bolygó nagyban különbözne a Földtől, de nem hinném, hogy ez meggátolná az élet kialakulását"

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Irasidus #16
    Kulcsszó: vonatkoztatási rendszer:

    "A vonatkoztatási rendszer a fizikában a hely és az idő megadását lehetővé tevő viszonyítási objektumok rendszere. Anyagi jellegű fogalom, azaz alappontjait és alapirányait valós anyagi testek jelölik ki. Bármilyen anyagi rendszer választható vonatkoztatási rendszernek. A vonatkoztatási rendszer matematikai leírása a koordináta-rendszer."

    - a testek (bolygók) mozgása a vonatkoztatási rendszertől függ, teljesen szubjektív, hogy mihez viszonyítod (nincs kitüntetett pont a világegyetemben)
    - a Nap vonatkoztatási rendszerében nagy vonalakban ellipszis pályán mozognak a bolygók, és nem spirálban (tudod, rövid úton a Napba zuhannának), nem nagy vonalakban, vagyis a valóságban a többi bolygó perturbáló hatása miatt, ennek köze sincs sem a körhöz, sem az ellipszishez (igencsak kaotikus)
    - a Galaxis centrumához viszonyítva nem igazán lehet, mivel a Nap nem egyenletesen mozog a Tejútrendszer középpontja körül, a bolygók mozgása ebben az vonatkoztatási rendszerben még kaotikusabb lenne (tehát véletlenül sem olyan mint a videón) - de a lényeg megjósolhatatlan a mozgásuk ebben a rendszerben!!!
    - egy nem létező, vagyis ideális helyzetben, ha minden olyan szabályosan mozogna mint ahogy Móriczka elképzeli, a Tejútrendszer középpontjához igazított vonatkoztatási rendszerben a bolygók szinuszhullámot írnának le, és nem spirált, és nem úgy ahogy a videón láttad.

    De a videóval több baj is van. Kérlek, olvasd el a linket amit az előző hsz-eben adtam.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2014.11.27. 14:32:44
  • cylontoaster #15
    Ez nem honnan nézés kérdése, van egy elfogadott nézőpont és ennyi. Próbáld ki hogy bemész a kocsmába és hektóban vagy gallonban esetleg köbméterben kéred ki a pálinkád...
  • Tetsuo #14
    Ugyanis a cikk baromság. Ahogy a Szaturnusznak köszönhető a Föld élhetősége, úgy a Marsnak és a Vénusznak is, de még a Plutónak is, hogy nem ütközött vele. :-)
  • BaltásRém #13
    A vita alapja hogy ki honnan vizsgálja a dolgot. Mennyit tudtok erről beszélgetni...
  • Tetsuo #12
    Te sem vagy százas.
    Szóval ha valaki szerint egy autó egyenesen haladt, azt nem tudod értelmezni, mert a Föld legalább 20 féle mozgást végez a térben? :-D
    Ezen mozgásoknak viszont köze sincs a spirálhoz és abszolút helytelen az érved, ugyanis mindig az adott rendszeren belüli mozgásokat kell csak figyelembe venni, a közbeszéd és a fizika szerint is.
  • Ragnaar #11
    Fura az a video miért ír forgást a keringésre ? Amúgy én is úgy gondolom az előttem szólókhoz hasonlóan, hogy inerciarendszer választás kérdése.
  • karesz6 #10
    Mindenki érti hol a spirális mozgás csak mivel a kérdés szempontjából teljesen lényegtelen nem szokás ezzel is bonyolítani a dolgot, és igen abból a szempontból hogy hogyan mozognak az égitestek a nap körül, a nap totál statikus.

    Csak hogy értsd. Írd le az útvonalat szegedtől budapestig úgy hogy a viszonyítási pont a virgo szuperhalmaz gravitációs középpontja.
    A te válaszod feleslegesen hosszú és bonyolult lenne.
    Én pedig azt mondom hogy felmész az autópályára és egyenesen előre.
  • Linkout #9
    Számomra pedig az jön át, hogy valamihez viszonyítani kell. Einstein is megmondta, hogy ha a világon semmi más nem létezne, csak 2 db objektum, melyek mozognak, nem tudnánk megállapítani, hogy melyik van mozgásban és melyik áll.
  • Lapajka #8
    Az Univerzum léptékeiben, a lakható és élhető időfázis, amiben élünk, nem több, mint EGY PILLANAT... egy szerencsés pillanatban vagyunk, létezésünk néhány millió éve, csak ennyi... e kedvező és mázlista pillanatnak BÁRMIKOR vége szakadhat és úgy tűnünk el (ha csak nem lesz még időnk, hogy szuper űr civilizációvá fejlődjünk), mint hangya a tejfölben...
  • cylontoaster #7
    Sose hallottál még inerciarendszerről ugye? Pedig része az oktatásnak.
    A Naprendszeren belüli mozgásokat a Naphoz illik viszonyítani, mert mi a bánathoz máshoz viszonyítanád?
    Abszolút semmi értelme az állításodnak, ha belemész a szőrszálhasogatásba és kijelölöd mondjuk a galaxis közepét, akkor miért ne léphetnénk tovább, és egy másik pontot jelölünk ki?

    Persze úgyse fogod felfogni és verni fogod a hülyeségedre a nyálad még hozzászólások tucatjain keresztül.