Gyurkity Péter
Agyműtéttel segítenek a gerincsérülteken
Egy új eljárásban az újranövekedést elősegítő idegsejtekkel orvosolnák a gerinc komolyabb sérüléseit.
Többször olvashattunk már a mozgáskorlátozott személyek gondjait orvosolni igyekvő szakemberek különböző kísérleteiről, amelyek között kisebb-nagyobb malőrök is előfordultak. Egy új kutatás agyműtéttel párosítja a gerincsérülések kezelését, amely az eddigi egyetlen páciens esetében sikerrel működött, azonban az eljárás további finomításokra szorul.
A brit és lengyel kutatók által kidolgozott kezelés azok számára nyújthat segítséget, akik komolyabb gerincsérülés miatt elveszítették alsó végtagjaik érzékelését, ezzel pedig külső támogatásra szorulnak. A kutatásba bevont páciens, Darek Fidyka, késeléses támadás miatt szorult kórházi kezelésre, gerince pedig olyan súlyosan sérült, hogy deréktól lefelé teljesen megbénult. A most közzétett tanulmányból azonban kiderül, hogy az orvosoknak agyműtéttel sikerült eltávolítaniuk Fidyka egyik szaglóhagymáját (bulbus olfactorius), az ebből nyert, újranövekedésre is képes idegsejtekkel pedig részben helyreállították a végtagok érzékelését.
A szaglóhagyma azért élvez kitüntetett figyelmet, mert csak itt találhatók meg azon idegsejtek, amelyek felnőtt korban is képesek a károsodás utáni újranövekedésre, ez eredeti állapot helyreállítására. Ezen idegsejteket a szakemberek több mint száz injekcióval juttatták be a sérült testrészbe, majd pedig a beteg bokájából származó idegszövettel pótolták a hiányzó részt, azt remélve, hogy az idegsejtek itt is előidézik majd a sérülés kijavítását. Ez a jelek szerint sikerült, mert a beteg részben visszanyerte az alsó végtagok érzékelését, és 19 hónappal a beavatkozás után (intenzív fizikai terápia révén) lábra tud állni, bár a mozgáshoz még szüksége van járókeretre.
A kutatók leszögezték, hogy az eljárás további finomításra szorul, a bonyolult agyműtétet szeretnék egy jóval egyszerűbb lépéssel helyettesíteni, ezért itt komoly munkára lesz szükség. Legalább ilyen fontos a további páciensek kiválasztása és bevonása, hogy minél több esetet és azok eredményét tudjuk majd összehasonlítani, ezt követően kerülhet csak sor a szélesebb körű alkalmazásra.
Többször olvashattunk már a mozgáskorlátozott személyek gondjait orvosolni igyekvő szakemberek különböző kísérleteiről, amelyek között kisebb-nagyobb malőrök is előfordultak. Egy új kutatás agyműtéttel párosítja a gerincsérülések kezelését, amely az eddigi egyetlen páciens esetében sikerrel működött, azonban az eljárás további finomításokra szorul.
A brit és lengyel kutatók által kidolgozott kezelés azok számára nyújthat segítséget, akik komolyabb gerincsérülés miatt elveszítették alsó végtagjaik érzékelését, ezzel pedig külső támogatásra szorulnak. A kutatásba bevont páciens, Darek Fidyka, késeléses támadás miatt szorult kórházi kezelésre, gerince pedig olyan súlyosan sérült, hogy deréktól lefelé teljesen megbénult. A most közzétett tanulmányból azonban kiderül, hogy az orvosoknak agyműtéttel sikerült eltávolítaniuk Fidyka egyik szaglóhagymáját (bulbus olfactorius), az ebből nyert, újranövekedésre is képes idegsejtekkel pedig részben helyreállították a végtagok érzékelését.
A szaglóhagyma azért élvez kitüntetett figyelmet, mert csak itt találhatók meg azon idegsejtek, amelyek felnőtt korban is képesek a károsodás utáni újranövekedésre, ez eredeti állapot helyreállítására. Ezen idegsejteket a szakemberek több mint száz injekcióval juttatták be a sérült testrészbe, majd pedig a beteg bokájából származó idegszövettel pótolták a hiányzó részt, azt remélve, hogy az idegsejtek itt is előidézik majd a sérülés kijavítását. Ez a jelek szerint sikerült, mert a beteg részben visszanyerte az alsó végtagok érzékelését, és 19 hónappal a beavatkozás után (intenzív fizikai terápia révén) lábra tud állni, bár a mozgáshoz még szüksége van járókeretre.
A kutatók leszögezték, hogy az eljárás további finomításra szorul, a bonyolult agyműtétet szeretnék egy jóval egyszerűbb lépéssel helyettesíteni, ezért itt komoly munkára lesz szükség. Legalább ilyen fontos a további páciensek kiválasztása és bevonása, hogy minél több esetet és azok eredményét tudjuk majd összehasonlítani, ezt követően kerülhet csak sor a szélesebb körű alkalmazásra.