SG.hu
Wasteland 2
Kiadó: inXile Entertainment
Fejlesztő: inXile Entertainment
Honlap
Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core 2 Duo E6600 2,4 GHz-es vagy AMD Athlon 64 X2 Dual Core 5600+ processzor, Nvidia GeForce GTS 250 vagy ATI Radeon HD 4650 grafikus kártya, 2 GB RAM, 25 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Intel Core i5-655K 3,2 GHz-es vagy AMD Phenom II X4 900e processzor, Nvidia GeForce GTX 460 vagy ATI Radeon HD 5770 grafikus kártya, 4 GB RAM, 25 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: Wasteland, Fallout 1-2
Kategória: szerepjáték
Több mint 25 évet kellett várnunk rá, de az inXile Entertainmentnek köszönhetően végre elkészült a világ egyik első poszt-apokaliptikus szerepjátékának a folytatása. Játéktesztünkből kiderül, hogy milyen lett a Wasteland 2!
Noha az 1988-as esztendőt még nem igazán lehetne a videojátékok fénykorának tekinteni, azonban meglepő, hogy már ebben az évben megjelent több olyan – gyakran stílusteremtő – alkotás, amelyek mind a mai napig éreztetik hatásukat az iparágban. Ebbe a kategóriába sorolható a Wasteland is, avagy az Interplay egyik első címe, akik már akkor letették a poszt-apokaliptikus szerepjátékok alapját, habár később sokkal inkább olyan művekkel írtak történelmet, mint a Baldur's Gate, a Planescape Torment vagy természetesen a Fallout.
A Wasteland bár elképesztő sikert aratott, mindig is megmaradt ostohagyereknek, így hiába vártunk hozzá éveken át valódi folytatást, a fejlesztők valamiért nem akarták rászánni magukat. A legendás cím azonban még ettől függetlenül is éveken át éreztette hatását, így előbb az 1990-ben megjelent Fountain of Dreams esetében, de később a törlésre ítélt Meantime is az ott lefektetett alapokat akarta felhasználni a siker érdekében. Az Interplay hosszú éveken keresztül semmit sem tett azért, hogy legalább valami hasonlóval előrukkolhasson, de 1997-ben megtört a jég, méghozzá a Fallout képében, amire nem titkoltan az egykori klasszikus gyakorolta a legnagyobb hatást.
Mivel ezt a franchise-t valamiért erősebbnek érezték az alkotók, ezért csakhamar sorozattá bővítették, de az utóbbi években a Wasteland háza táján is elkezdett mozgolódni valami, amikor az inXile Entertainment a jogok megvásárlását, illetve egy sikeres Kickstarter-projektet követően elhatározta, hogy 26 év után folytatással gyarapítja a játékot. Így született meg hosszú és rögös úton a teljes értékű második rész, ami maximálisan kárpótol minket ezért az elvesztegetett két és fél évtizedért!
A Wastlenand 2 története 15 évvel az első rész eseményei után játszódik egy olyan apokaliptikus világban, ami jelenlegi univerzumunk alternatív történelmén alapul. Eszerint 1998-ban egy hatalmas nukleáris világégés pusztította ki az emberiség jelentős részét, aminek hatására a Föld szinte lakhatatlanná és sugárfertőzötté vált. Ez az egész élővilágra hatást gyakorolt, és természetesen alaposan átalakította a korábbi társadalmat, ezáltal az események után más irányba indultak a kutatások és fejlesztések, így felépült egy olyan poszt-apokaliptikus világ, amelyben ismét eluralkodtak a farkastörvények.
Éppen emiatt az amerikai hadsereg egykori tagjaiból a délnyugati sivatagban létrejön egy olyan rendfenntartó csoport, akik az egykori Arizona Rangers mintájára csak Desert Rangers néven illetik magukat, és arra esküdtek fel, hogy segítséget nyújtanak a környéken életben maradt kis embercsoportok számára ebben a nagy felfordulásban, amelyben természetesen már a komolyabb klikkek is kialakultak. A Wasteland 2-ben a Desert Rangers egyik tagját irányítva rögtön egy nagyon fontos feladattal találjuk szembe magunkat, miszerint ki kell nyomoznunk egy brutálisan meggyilkolt bajtársunk halálának körülményeit. Ez azonban csak egy hangyányi szelete annak a nagy és szerteágazó kalandnak, ami vár majd ránk!
Az első indítás után rögtön azt a feladatot kapjuk, hogy alkossuk meg saját karakterünket, illetve kis csapatunkat – ez utóbbi teljesen opcionális –, amely a mai szerepjátékok többségével ellentétben egyáltalán nem arra koncentrál, hogy milyen színű szemmel vagy mekkora füllel látjuk el hősünket. Noha természetesen külsőnket is testre szabhatjuk, ennél azonban sokkal fontosabbak lesznek karakterünk tulajdonságai, amelyek olyannyira nagy hatást gyakorolnak a játékmenetre – a történettől kezdve a felfedezésen át a feladatok megoldásáig –, hogy arra nagyon régóta nem láthattunk már példát.
Itt érdemes kiemelni az egyik legfontosabb dolgot a Wasteland 2 kapcsán, miszerint a játék olyannyira összetett és szerteágazó, hogy minden egyes tulajdonságáról lehetetlen lenne beszámolni játéktesztünkben, hiszen mind a felfedezés, mind a harcrendszer, mind a fejlődési szisztéma már önmagában is megérdemelne egy külön cikket, mert annyira jól kidolgozott és élvezetes mind. Természetesen ennek ellenére is szükséges róluk néhány szót ejteni ahhoz, hogy korrekt összképet kapjunk a játékról, ami elsődlegesen garantáltan a hangulatával vesz majd le minket a lábunkról!
A végeredmény ugyan nem akart nagyon más lenni, mint a Fallout-sorozat első epizódjai, de mégis képes volt egyedi jellemzőket felvonultatni, ezáltal mondhatni egy sokkal valóságosabb világot tár elénk. Mindez annak ellenére is igaz, hogy gyakran robotokkal és óriásnyulakkal harcolunk, de ennyi vélhetően még belefér azok után, hogy a nukleáris pusztulás emlékei friss sebekként emésztik a bolygónkat.
Amennyiben megalkottuk karakterünket vagy csapatunkat, és felvettük első társainkat, illetve küldetéseinket a Desert Rangers haderő főhadiszállásán, szinte azonnal ki kell merészkednünk a kietlen pusztaságba, ahol folyamatos rádióüzenetek társaságában értesülhetünk a körülöttünk zajló dolgokról. Gyakran kapunk majd segélykérést, ezáltal eltérhetünk fő küldetésünktől, és mellékes kalandok felfedezésére adhatjuk a fejünket, amelyek rendre értékes jutalmakkal és óriási élményekkel szolgálnak. Elképesztően hatásos, hogy amennyiben például elmulasztjuk a segítségnyújtást, szintén rádión keresztül halhatjuk, hogy mi történt nélkülünk a helyszínen, hogy hány emberéletet követelt döntésünk, ami természetesen hatással lehet a történetre is.
A pusztaságban vándorolva folyamatosan ügyelni kell arra, hogy legyen nálunk elegendő tiszta víz, aminek utánpótlására oázisokban vagy baráti főhadiszállásokon lesz lehetőségünk. Víz nélkül ugyanis, akárcsak a valóságban, lassú és keserves kínhalál vár ránk és csapatunkra a külső területeken, azonban nem csak emiatt kell aggódnunk, ha felfedezésre adjuk a fejünket. Az új területek meghódítása során ugyanis bármikor belefuthatunk egy nukleáris felhőbe, amelyek természetesnek tűnő határként igyekeznek terelgetni minket az óriási térképen, de ezeken a helyszíneken – főleg oázisokban – gyakran támadnak majd ránk mutánsok, robotok vagy más túlélők, akik elől bár el is menekülhetünk, de sokkal jobban járunk, ha felvesszük velük a kesztyűt.
A Wasteland 2 alapesetben teljesen valós időben zajlik, azonban a harcokra a körökre osztott játékmenet lesz a jellemző, akárcsak például a Divinity: Original Sin esetében. Ilyenkor csapatunk minden tagja előre meghatározott lépéspontokból gazdálkodhat, illetve használhatja fegyvereit, valamint képességeit. Szabadon váltogathatunk felszereléseink, illetve harcmodorunk között, de összességében még így is érezhetünk némi hiányérzetet ezen a téren. Az összecsapások ugyanis hosszabb távon – a többnyire a túlerőből fakadó nehézséget leszámítva – nem nyújtanak túl nagy változatosságot, így hiába szeretnénk például taktikázni, túl sok lehetőségünk nem lesz rá.
Noha a háttérben érezhetően nagyon sok múlik azon, hogy a csatákban karakterünk milyen képességekkel rendelkezik, de például az elég felemás összhatást kelt, hogy egy csavarkulccsal gyakran nagyobb eredményt érünk el, mint bármilyen fegyverrel. Sokan hiányolhatják majd például a közvetett helyett a közvetlen fedezékhasználatot, valamint olyan apróságokat, mint hogy lehetőséget kapjunk az ellenfél bizonyos testrészeire célozni, amivel lassítani tudnánk őket és így tovább.
A szisztémán tehát dolgozhattak volna még egy kicsit a fejlesztők, de ez sajnos igaz a játék más részeire is, így például a gazdasági rendszerre, ami kezdetben kis híján használhatatlan, a kereskedőknél ugyanis szinte minden megfizethetetlen, így csak a küldetések vagy kalandozások során talált tárgyakra tudjuk alapozni kalandozásaink sikerét. Ez gyakran állíthat minket olyan helyzetek elé, hogy például lőszer és egészségügyi csomag nélkül kell szembenéznünk támadóinkkal, ami esetünkben egyet jelent a véggel. Szerencsére az összetett fejlődés egy kicsit kárpótol minket ezért, így minden tapasztalati pont elköltését jó alaposan meg kell határoznunk előre, hiszen ha például csak egy fegyverre orientálódunk, vagy feltörési képességeinket trenírozzuk, akkor egy esetleges lőszerhiány esetében, vagy egy elromlott tárgy megjavításakor könnyedén áthatolhatatlan akadályokba ütközhetünk.
Grafika:
Noha műfajában korántsem tekinthető csúnyának a Wasteland 2, azonban a Divinity: Original Sin harsány színvilágához képest csak egy erősen közepes, ezenfelül pedig kissé szürke látványvilág vár ránk. Amiért mégis jobb pontszámot kap, az nem más, minthogy a múltban talán még egyetlen játék sem tudta ennyire hangulatosan és nagyszerűen visszaadni azt a semmivel sem összehasonlítható hangulatot, ami annak idején a Fallout-sorozat első két epizódját jellemezte. A játék futtatásához nem szükséges túl erős számítógép sem, ami szintén nem hátrány egy ilyen klasszikus stílus esetében!
Kezelőfelület, irányíthatóság:
A Wasteland 2 hihetetlen mennyiségű adatot és lehetőséget zúdít ránk már az első percektől fogva, ami elsőre talán egy kicsit ijesztő lesz, de amennyiben pontosan végigkövetjük a betanítás minden egyes pontját, garantáltan nem lesz problémánk a kezeléssel. A fejlesztők igyekeztek megtalálni a lehető legkézenfekvőbb megoldást mindenre, így néhány perc után magabiztosan és otthonosan terelgetjük majd karaktereinket a pályákon.
Játszhatóság: Habár a Wasteland 2 egy tipikus egyjátékos kaland, hiányérzetünk így sem lesz a történet felgöngyölítése során, hiszen garantáltan többször tízórányi történet vár ránk ebben a rendkívül elragadó és kiszámíthatatlan világban. Egy kooperatív mód azért természetesen alaposan fel tudta volna dobni a végeredményt!
Intelligencia, nehézség: A nehézség egy kicsit sarkalatos pontja a játéknak, hiszen bár a mesterséges intelligencia a legtöbb esetben jól teljesít – egy kicsit talán túl erőszakos néhol –, azonban a hibák és hiányosságok miatt gyakran olyan helyzetekbe csöppenhetünk, amelyekből garantáltan nem jöhetünk ki jól. Ilyenek a tipikus szerepjátékos zsákutcák, amikor például olyannyira kikaptunk egy csatában, hogy teljesen elfogyott a lőszerünk, minden egészségügyi csomagunk, de pénzünk sincs pótolni ezeket, sőt mi több, útközben újra ránk támad egy csapatnyi ellenfél. Ebből a helyzetből nagyon nehéz újra összeszedni magunkat, ami sok játékost elriaszthat attól, hogy jobban elmerüljenek az amúgy nagyszerű történetben.
Hangok, zene: Ahhoz képest, hogy nem dollármilliókból készült a játék, mind a hangok, mind a zenék tekintetében nagyon jó teljesítményt nyújt, és bár a dallamok nem túl meghatározóak, a szinkronok, valamint az egyéb effektek – főleg a rádiós bejelentkezések – kiválóra sikerültek.
Összegzés: A Wasteland 2 a papírforma szerint jött, látott, és győzött. Noha a végeredményre talán ráfért volna még egy-két hónapnyi finomítás, azonban a játék így is egy igazán nagyszerű és egyben múltidéző szerepjáték lett, amivel olyan klasszikusok előtt tiszteleghetünk, mint például a legelső Fallout. Ha már te is a végére értél a Divinity: Original Sinnek, vagy csak egy újabb régi iskolából származó RPG-re vágysz, az inXile Entertainment legújabb alkotása garantáltan nem okoz majd csalódást számodra sem!
Fejlesztő: inXile Entertainment
Honlap
Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core 2 Duo E6600 2,4 GHz-es vagy AMD Athlon 64 X2 Dual Core 5600+ processzor, Nvidia GeForce GTS 250 vagy ATI Radeon HD 4650 grafikus kártya, 2 GB RAM, 25 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Intel Core i5-655K 3,2 GHz-es vagy AMD Phenom II X4 900e processzor, Nvidia GeForce GTX 460 vagy ATI Radeon HD 5770 grafikus kártya, 4 GB RAM, 25 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: Wasteland, Fallout 1-2
Kategória: szerepjáték
Több mint 25 évet kellett várnunk rá, de az inXile Entertainmentnek köszönhetően végre elkészült a világ egyik első poszt-apokaliptikus szerepjátékának a folytatása. Játéktesztünkből kiderül, hogy milyen lett a Wasteland 2!
Noha az 1988-as esztendőt még nem igazán lehetne a videojátékok fénykorának tekinteni, azonban meglepő, hogy már ebben az évben megjelent több olyan – gyakran stílusteremtő – alkotás, amelyek mind a mai napig éreztetik hatásukat az iparágban. Ebbe a kategóriába sorolható a Wasteland is, avagy az Interplay egyik első címe, akik már akkor letették a poszt-apokaliptikus szerepjátékok alapját, habár később sokkal inkább olyan művekkel írtak történelmet, mint a Baldur's Gate, a Planescape Torment vagy természetesen a Fallout.
A Wasteland bár elképesztő sikert aratott, mindig is megmaradt ostohagyereknek, így hiába vártunk hozzá éveken át valódi folytatást, a fejlesztők valamiért nem akarták rászánni magukat. A legendás cím azonban még ettől függetlenül is éveken át éreztette hatását, így előbb az 1990-ben megjelent Fountain of Dreams esetében, de később a törlésre ítélt Meantime is az ott lefektetett alapokat akarta felhasználni a siker érdekében. Az Interplay hosszú éveken keresztül semmit sem tett azért, hogy legalább valami hasonlóval előrukkolhasson, de 1997-ben megtört a jég, méghozzá a Fallout képében, amire nem titkoltan az egykori klasszikus gyakorolta a legnagyobb hatást.
Mivel ezt a franchise-t valamiért erősebbnek érezték az alkotók, ezért csakhamar sorozattá bővítették, de az utóbbi években a Wasteland háza táján is elkezdett mozgolódni valami, amikor az inXile Entertainment a jogok megvásárlását, illetve egy sikeres Kickstarter-projektet követően elhatározta, hogy 26 év után folytatással gyarapítja a játékot. Így született meg hosszú és rögös úton a teljes értékű második rész, ami maximálisan kárpótol minket ezért az elvesztegetett két és fél évtizedért!
A Wastlenand 2 története 15 évvel az első rész eseményei után játszódik egy olyan apokaliptikus világban, ami jelenlegi univerzumunk alternatív történelmén alapul. Eszerint 1998-ban egy hatalmas nukleáris világégés pusztította ki az emberiség jelentős részét, aminek hatására a Föld szinte lakhatatlanná és sugárfertőzötté vált. Ez az egész élővilágra hatást gyakorolt, és természetesen alaposan átalakította a korábbi társadalmat, ezáltal az események után más irányba indultak a kutatások és fejlesztések, így felépült egy olyan poszt-apokaliptikus világ, amelyben ismét eluralkodtak a farkastörvények.
Éppen emiatt az amerikai hadsereg egykori tagjaiból a délnyugati sivatagban létrejön egy olyan rendfenntartó csoport, akik az egykori Arizona Rangers mintájára csak Desert Rangers néven illetik magukat, és arra esküdtek fel, hogy segítséget nyújtanak a környéken életben maradt kis embercsoportok számára ebben a nagy felfordulásban, amelyben természetesen már a komolyabb klikkek is kialakultak. A Wasteland 2-ben a Desert Rangers egyik tagját irányítva rögtön egy nagyon fontos feladattal találjuk szembe magunkat, miszerint ki kell nyomoznunk egy brutálisan meggyilkolt bajtársunk halálának körülményeit. Ez azonban csak egy hangyányi szelete annak a nagy és szerteágazó kalandnak, ami vár majd ránk!
Az első indítás után rögtön azt a feladatot kapjuk, hogy alkossuk meg saját karakterünket, illetve kis csapatunkat – ez utóbbi teljesen opcionális –, amely a mai szerepjátékok többségével ellentétben egyáltalán nem arra koncentrál, hogy milyen színű szemmel vagy mekkora füllel látjuk el hősünket. Noha természetesen külsőnket is testre szabhatjuk, ennél azonban sokkal fontosabbak lesznek karakterünk tulajdonságai, amelyek olyannyira nagy hatást gyakorolnak a játékmenetre – a történettől kezdve a felfedezésen át a feladatok megoldásáig –, hogy arra nagyon régóta nem láthattunk már példát.
Itt érdemes kiemelni az egyik legfontosabb dolgot a Wasteland 2 kapcsán, miszerint a játék olyannyira összetett és szerteágazó, hogy minden egyes tulajdonságáról lehetetlen lenne beszámolni játéktesztünkben, hiszen mind a felfedezés, mind a harcrendszer, mind a fejlődési szisztéma már önmagában is megérdemelne egy külön cikket, mert annyira jól kidolgozott és élvezetes mind. Természetesen ennek ellenére is szükséges róluk néhány szót ejteni ahhoz, hogy korrekt összképet kapjunk a játékról, ami elsődlegesen garantáltan a hangulatával vesz majd le minket a lábunkról!
A végeredmény ugyan nem akart nagyon más lenni, mint a Fallout-sorozat első epizódjai, de mégis képes volt egyedi jellemzőket felvonultatni, ezáltal mondhatni egy sokkal valóságosabb világot tár elénk. Mindez annak ellenére is igaz, hogy gyakran robotokkal és óriásnyulakkal harcolunk, de ennyi vélhetően még belefér azok után, hogy a nukleáris pusztulás emlékei friss sebekként emésztik a bolygónkat.
Amennyiben megalkottuk karakterünket vagy csapatunkat, és felvettük első társainkat, illetve küldetéseinket a Desert Rangers haderő főhadiszállásán, szinte azonnal ki kell merészkednünk a kietlen pusztaságba, ahol folyamatos rádióüzenetek társaságában értesülhetünk a körülöttünk zajló dolgokról. Gyakran kapunk majd segélykérést, ezáltal eltérhetünk fő küldetésünktől, és mellékes kalandok felfedezésére adhatjuk a fejünket, amelyek rendre értékes jutalmakkal és óriási élményekkel szolgálnak. Elképesztően hatásos, hogy amennyiben például elmulasztjuk a segítségnyújtást, szintén rádión keresztül halhatjuk, hogy mi történt nélkülünk a helyszínen, hogy hány emberéletet követelt döntésünk, ami természetesen hatással lehet a történetre is.
A pusztaságban vándorolva folyamatosan ügyelni kell arra, hogy legyen nálunk elegendő tiszta víz, aminek utánpótlására oázisokban vagy baráti főhadiszállásokon lesz lehetőségünk. Víz nélkül ugyanis, akárcsak a valóságban, lassú és keserves kínhalál vár ránk és csapatunkra a külső területeken, azonban nem csak emiatt kell aggódnunk, ha felfedezésre adjuk a fejünket. Az új területek meghódítása során ugyanis bármikor belefuthatunk egy nukleáris felhőbe, amelyek természetesnek tűnő határként igyekeznek terelgetni minket az óriási térképen, de ezeken a helyszíneken – főleg oázisokban – gyakran támadnak majd ránk mutánsok, robotok vagy más túlélők, akik elől bár el is menekülhetünk, de sokkal jobban járunk, ha felvesszük velük a kesztyűt.
A Wasteland 2 alapesetben teljesen valós időben zajlik, azonban a harcokra a körökre osztott játékmenet lesz a jellemző, akárcsak például a Divinity: Original Sin esetében. Ilyenkor csapatunk minden tagja előre meghatározott lépéspontokból gazdálkodhat, illetve használhatja fegyvereit, valamint képességeit. Szabadon váltogathatunk felszereléseink, illetve harcmodorunk között, de összességében még így is érezhetünk némi hiányérzetet ezen a téren. Az összecsapások ugyanis hosszabb távon – a többnyire a túlerőből fakadó nehézséget leszámítva – nem nyújtanak túl nagy változatosságot, így hiába szeretnénk például taktikázni, túl sok lehetőségünk nem lesz rá.
Noha a háttérben érezhetően nagyon sok múlik azon, hogy a csatákban karakterünk milyen képességekkel rendelkezik, de például az elég felemás összhatást kelt, hogy egy csavarkulccsal gyakran nagyobb eredményt érünk el, mint bármilyen fegyverrel. Sokan hiányolhatják majd például a közvetett helyett a közvetlen fedezékhasználatot, valamint olyan apróságokat, mint hogy lehetőséget kapjunk az ellenfél bizonyos testrészeire célozni, amivel lassítani tudnánk őket és így tovább.
A szisztémán tehát dolgozhattak volna még egy kicsit a fejlesztők, de ez sajnos igaz a játék más részeire is, így például a gazdasági rendszerre, ami kezdetben kis híján használhatatlan, a kereskedőknél ugyanis szinte minden megfizethetetlen, így csak a küldetések vagy kalandozások során talált tárgyakra tudjuk alapozni kalandozásaink sikerét. Ez gyakran állíthat minket olyan helyzetek elé, hogy például lőszer és egészségügyi csomag nélkül kell szembenéznünk támadóinkkal, ami esetünkben egyet jelent a véggel. Szerencsére az összetett fejlődés egy kicsit kárpótol minket ezért, így minden tapasztalati pont elköltését jó alaposan meg kell határoznunk előre, hiszen ha például csak egy fegyverre orientálódunk, vagy feltörési képességeinket trenírozzuk, akkor egy esetleges lőszerhiány esetében, vagy egy elromlott tárgy megjavításakor könnyedén áthatolhatatlan akadályokba ütközhetünk.
Grafika:
Noha műfajában korántsem tekinthető csúnyának a Wasteland 2, azonban a Divinity: Original Sin harsány színvilágához képest csak egy erősen közepes, ezenfelül pedig kissé szürke látványvilág vár ránk. Amiért mégis jobb pontszámot kap, az nem más, minthogy a múltban talán még egyetlen játék sem tudta ennyire hangulatosan és nagyszerűen visszaadni azt a semmivel sem összehasonlítható hangulatot, ami annak idején a Fallout-sorozat első két epizódját jellemezte. A játék futtatásához nem szükséges túl erős számítógép sem, ami szintén nem hátrány egy ilyen klasszikus stílus esetében!Kezelőfelület, irányíthatóság:
A Wasteland 2 hihetetlen mennyiségű adatot és lehetőséget zúdít ránk már az első percektől fogva, ami elsőre talán egy kicsit ijesztő lesz, de amennyiben pontosan végigkövetjük a betanítás minden egyes pontját, garantáltan nem lesz problémánk a kezeléssel. A fejlesztők igyekeztek megtalálni a lehető legkézenfekvőbb megoldást mindenre, így néhány perc után magabiztosan és otthonosan terelgetjük majd karaktereinket a pályákon.Játszhatóság:
Habár a Wasteland 2 egy tipikus egyjátékos kaland, hiányérzetünk így sem lesz a történet felgöngyölítése során, hiszen garantáltan többször tízórányi történet vár ránk ebben a rendkívül elragadó és kiszámíthatatlan világban. Egy kooperatív mód azért természetesen alaposan fel tudta volna dobni a végeredményt!
Intelligencia, nehézség:
A nehézség egy kicsit sarkalatos pontja a játéknak, hiszen bár a mesterséges intelligencia a legtöbb esetben jól teljesít – egy kicsit talán túl erőszakos néhol –, azonban a hibák és hiányosságok miatt gyakran olyan helyzetekbe csöppenhetünk, amelyekből garantáltan nem jöhetünk ki jól. Ilyenek a tipikus szerepjátékos zsákutcák, amikor például olyannyira kikaptunk egy csatában, hogy teljesen elfogyott a lőszerünk, minden egészségügyi csomagunk, de pénzünk sincs pótolni ezeket, sőt mi több, útközben újra ránk támad egy csapatnyi ellenfél. Ebből a helyzetből nagyon nehéz újra összeszedni magunkat, ami sok játékost elriaszthat attól, hogy jobban elmerüljenek az amúgy nagyszerű történetben.Hangok, zene:
Ahhoz képest, hogy nem dollármilliókból készült a játék, mind a hangok, mind a zenék tekintetében nagyon jó teljesítményt nyújt, és bár a dallamok nem túl meghatározóak, a szinkronok, valamint az egyéb effektek – főleg a rádiós bejelentkezések – kiválóra sikerültek.Összegzés:
A Wasteland 2 a papírforma szerint jött, látott, és győzött. Noha a végeredményre talán ráfért volna még egy-két hónapnyi finomítás, azonban a játék így is egy igazán nagyszerű és egyben múltidéző szerepjáték lett, amivel olyan klasszikusok előtt tiszteleghetünk, mint például a legelső Fallout. Ha már te is a végére értél a Divinity: Original Sinnek, vagy csak egy újabb régi iskolából származó RPG-re vágysz, az inXile Entertainment legújabb alkotása garantáltan nem okoz majd csalódást számodra sem!