Balázs Richárd
Szokatlan szénalapú molekulát észleltek a csillagközi űrben
Csillagászok izopropil-cianidra bukkantak a 27 ezer fényévre fekvő Sagittarius B2 gázködben. A felfedezés, amit az ALMA rádiótávcső-rendszerrel sikerült elérni, az élethez szükséges komplex molekulák csillagközi eredetére utal.
Egészen mostanáig a csillagkeletkezési területeken talált szerves molekulák általában egyenes láncba rendezett egyszerű szénatomokat jelentettek, az izopropil-cianid szénszerkezete azonban az élet alkotóelemeiként jellemzett molekulákéhoz hasonlóan szétágazik. Ez az izopropil-cianid első csillagközi észlelése, ismertette felfedezésüket Rob Garrod, az amerikai Cornell Egyetem Radiofizikai és Űrkutatási Központjának csillagásza, aki a Kölni Egyetem munkatársaival közösen a Science magazinban publikálta tanulmányát.
A tudósok a chilei Atacama-sivatagban 5000 méteres magasságban működő, a szubmilliméter és milliméter hullámhosszúságú sugárzást észlelő óriás rádiótávcső-rendszer, az ALMA segítségével pásztázták a Tejútrendszer centrumához közeli Sagittarius B2 régiót. A legmodernebb földi telepítésű csillagászati eszköz segítségével a porgázfelhő molekuláris összetételét "tapogatták le"a korábbi vizsgálatokhoz képest 10-szer nagyobb felbontásban, így fedezték fel az izopropil-cianid által kibocsátott sugárzást.
Az észlelés új távlatokat nyit a csillagközi űrben létrejövő molekulák komplexitásában, melyek elvileg eljuthatnak a bolygók felszínére is. A szétágazó szénszerkezet gyakori az élethez szükséges molekuláknál, például a fehérjéket felépítő aminosavak esetében. Az új felfedezés hitelt ad annak a feltevésnek, mely szerint a biológiailag fontos molekulák, mint a meteoritokban általánosan fellelhető aminosavak a csillagképződés folyamatának elején, még a bolygók kialakulása előtt termelődnek.
A kutatók az izopropil-cianid közel 50, míg a propil-cianid 120 egyedi jellemvonását azonosították a színképben. A két molekula egyúttal a legnagyobb, amit eddig bármely csillagkeletkezési területen észleltek. "A szerves anyag képződés megismerése a csillagképződés legkorábbi szakaszaiban fontos annak a fokozatos fejlődésnek a végig követésében, ami az egyszerű molekulától a potenciális életteremtő kémiáig lezajlik" - nyilatkozott a felfedezésben ugyancsak részt vállaló Arnaud Belloch, a Max Planck Rádiócsillagászati Intézet munkatársa.
Egészen mostanáig a csillagkeletkezési területeken talált szerves molekulák általában egyenes láncba rendezett egyszerű szénatomokat jelentettek, az izopropil-cianid szénszerkezete azonban az élet alkotóelemeiként jellemzett molekulákéhoz hasonlóan szétágazik. Ez az izopropil-cianid első csillagközi észlelése, ismertette felfedezésüket Rob Garrod, az amerikai Cornell Egyetem Radiofizikai és Űrkutatási Központjának csillagásza, aki a Kölni Egyetem munkatársaival közösen a Science magazinban publikálta tanulmányát.
A tudósok a chilei Atacama-sivatagban 5000 méteres magasságban működő, a szubmilliméter és milliméter hullámhosszúságú sugárzást észlelő óriás rádiótávcső-rendszer, az ALMA segítségével pásztázták a Tejútrendszer centrumához közeli Sagittarius B2 régiót. A legmodernebb földi telepítésű csillagászati eszköz segítségével a porgázfelhő molekuláris összetételét "tapogatták le"a korábbi vizsgálatokhoz képest 10-szer nagyobb felbontásban, így fedezték fel az izopropil-cianid által kibocsátott sugárzást.
Az észlelés új távlatokat nyit a csillagközi űrben létrejövő molekulák komplexitásában, melyek elvileg eljuthatnak a bolygók felszínére is. A szétágazó szénszerkezet gyakori az élethez szükséges molekuláknál, például a fehérjéket felépítő aminosavak esetében. Az új felfedezés hitelt ad annak a feltevésnek, mely szerint a biológiailag fontos molekulák, mint a meteoritokban általánosan fellelhető aminosavak a csillagképződés folyamatának elején, még a bolygók kialakulása előtt termelődnek.
A kutatók az izopropil-cianid közel 50, míg a propil-cianid 120 egyedi jellemvonását azonosították a színképben. A két molekula egyúttal a legnagyobb, amit eddig bármely csillagkeletkezési területen észleltek. "A szerves anyag képződés megismerése a csillagképződés legkorábbi szakaszaiban fontos annak a fokozatos fejlődésnek a végig követésében, ami az egyszerű molekulától a potenciális életteremtő kémiáig lezajlik" - nyilatkozott a felfedezésben ugyancsak részt vállaló Arnaud Belloch, a Max Planck Rádiócsillagászati Intézet munkatársa.