Gyurkity Péter
Kedvelik a növények az ál-marsi talajt
Egy új kísérletben sikerrel termesztettek növényeket a holdi és marsi talajt utánzó földben.
Holland kutatók egy érdekes kísérletbe fogtak néhány hónappal ezelőtt, amelynek eredményeit augusztus végén tették közzé a PLOS One magazinban. Ebben arra a kérdésre igyekeztek választ találni, hogy a Mars, illetve a Hold talaja mennyiben felel meg a növénytermesztés követelményeinek – a teszt sikerrel zárult, ám komoly kérdések maradtak nyitva.
A szakemberek munkájuk során a Mars, valamint a Hold talajának összetételét utánzó, ahhoz nagyon hasonló mintákat használtak fel, amelyet a NASA jóvoltából gyakorlatilag bárki beszerezhet. Ebben helyezték el a tesztre kiszemelt növényeket, köztük bükkönyt, répát, paradicsomot, búzát, stb. - összesen 840 cserépben. Kiderült, hogy a kiválasztott példányok egészen jól tűrték a marsi és holdi talajhoz hasonló „másolatokat”, növekedésük ütemében nem tapasztaltak semmi rendellenességet, mi több, a „marsi” mintáknál jobb eredményeket kaptak, mint a „holdi”, illetve a tápanyagokban szegényebb, a Rajna folyó alatt mintegy 10 méter mélységből kinyert talajból.
Az eredmény kapcsán fontos leszögezni, hogy a felhasznált talaj a Földről származik, az ál-marsi változat például a Hawaii-szigetek vulkanikus tevékenységben gazdag részéről, a Holdat utánzó példány pedig az arizonai Flagstaff környékéről való. Komoly eltérés azonban az eredetihez képest, hogy ezen minták nitrátokat és ammóniát is tartalmaznak, amely természetesen a földi légkörből ered – a Holdon és a Marson ez hiányzik, az ottani talajban sem nitrogén, sem pedig megfelelő mennyiségű folyékony víz nem található meg, ezért a kutatók a nitrogén átalakítására alkalmas baktériumok, illetve az emberi és állati ürülék felhasználását említik szóba jöhető alternatív megoldásként.
Egyelőre annyi tűnik biztosnak, hogy elvi akadálya nincs a növények más égitesteken történő termesztésének – sok kérdés marad azonban ezzel kapcsolatban, nem világos például, hogy a talaj mennyi vizet tartana meg, a cserepekben alkalmazott minták ugyanis nagyon gyorsan kiszáradtak.
Holland kutatók egy érdekes kísérletbe fogtak néhány hónappal ezelőtt, amelynek eredményeit augusztus végén tették közzé a PLOS One magazinban. Ebben arra a kérdésre igyekeztek választ találni, hogy a Mars, illetve a Hold talaja mennyiben felel meg a növénytermesztés követelményeinek – a teszt sikerrel zárult, ám komoly kérdések maradtak nyitva.
A szakemberek munkájuk során a Mars, valamint a Hold talajának összetételét utánzó, ahhoz nagyon hasonló mintákat használtak fel, amelyet a NASA jóvoltából gyakorlatilag bárki beszerezhet. Ebben helyezték el a tesztre kiszemelt növényeket, köztük bükkönyt, répát, paradicsomot, búzát, stb. - összesen 840 cserépben. Kiderült, hogy a kiválasztott példányok egészen jól tűrték a marsi és holdi talajhoz hasonló „másolatokat”, növekedésük ütemében nem tapasztaltak semmi rendellenességet, mi több, a „marsi” mintáknál jobb eredményeket kaptak, mint a „holdi”, illetve a tápanyagokban szegényebb, a Rajna folyó alatt mintegy 10 méter mélységből kinyert talajból.
Az eredmény kapcsán fontos leszögezni, hogy a felhasznált talaj a Földről származik, az ál-marsi változat például a Hawaii-szigetek vulkanikus tevékenységben gazdag részéről, a Holdat utánzó példány pedig az arizonai Flagstaff környékéről való. Komoly eltérés azonban az eredetihez képest, hogy ezen minták nitrátokat és ammóniát is tartalmaznak, amely természetesen a földi légkörből ered – a Holdon és a Marson ez hiányzik, az ottani talajban sem nitrogén, sem pedig megfelelő mennyiségű folyékony víz nem található meg, ezért a kutatók a nitrogén átalakítására alkalmas baktériumok, illetve az emberi és állati ürülék felhasználását említik szóba jöhető alternatív megoldásként.
Egyelőre annyi tűnik biztosnak, hogy elvi akadálya nincs a növények más égitesteken történő termesztésének – sok kérdés marad azonban ezzel kapcsolatban, nem világos például, hogy a talaj mennyi vizet tartana meg, a cserepekben alkalmazott minták ugyanis nagyon gyorsan kiszáradtak.